Az eHR rendszer (2. rész)

A cikksorozat első részében az eHR céljairól és funkcióiról írtunk. Ezúttal azokat a kérdéseket gyűjtöttünk össze, amelyeket érdemes feltenni és megválaszolni minden szervezetnek, amely (részben) automatizált elektronikus hr rendszer kiépítésébe, fejlesztésébe fog, és az iratkezelő rendszerrel integráltan kívánja az eHR anyagok kezelését megoldani.

A közigazgatási és rendvédelmi munkáltatói intézkedések elektronikus aláírása és kézbesítése elméletben és gyakorlatban (második rész)

A kérdésekre nincs egyetlen helyes válasz, a megfelelő válasz és megoldás kiválasztása mindig az adott szerv igényeitől, részben lehetőségeitől függ. Az alábbiakban így elsősorban a problémafelvetést hangsúlyozzuk, illetve esettanulmányunk, az Oktatási Hivatal által választott megoldást, indoklást közöljük.

Küldemények beérkezése, fogadása

Már az eHR küldemények beérkezése, fogadása is számos kérdést felvet. Mi a lényegeseket kiemelve az alábbiakkal találkoztunk:

• Hol fogadjuk az eHR -es küldeményt? Önálló hivatali kaput hozzunk létre erre a célra, vagy célszerűbb a már meglévő, központi ügyiratforgalom céljára szolgáló hivatali kaput használni?
• Hogyan válasszuk le az általános ügyviteli folyamatokról?
• Önálló partnertörzset használjunk, vagy az általános partnertörzset?
• Külön eHR iktatókönyve kerüljenek ezek a küldemények, vagy az általános HR iktatókönyvbe?
• Hogyan védjük az elektronikus hr adatokat és dokumentumokat, és hogyan szeparáljuk különös tekintettel a GDPR szabályokra?