Címkék

  • 174 év után megszűnik a távirat

    A valaha úttörő távirat szolgáltatás ideje lejárt

    2021. április 30-tól kikerül a portfólióból a belföldi távirat és Posta-Világfax szolgáltatás - közölte a Magyar Posta. A távirat iránti igény az elmúlt évtizedben jelentősen lecsökkent, számos európai ország már megszüntette ezen szolgáltatását.

    Erről olvashatok itt 3 perc alatt:

    • A távirat története és korabeli jelentősége
    • Kivezetésének okai
    • A hibrid konverzió és a távirat hasonlósága
  • 3/2018. (II.21.) BM rendelet a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott követelményekről

    A napokban jelent meg és 2018. március 1-jén lép hatályba a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott követelményekről szóló 3/2018 (II. 21.) BM rendelet. Az új jogszabályról beszélgettünk dr. Kissné dr. Szabó Krisztinával, a Belügyminisztérium Iratfelügyeleti Osztályának osztályvezetőjével, aki a jogszabályalkotás koordinációját végezte, emellett a téma előadója lesz az Infotér által szervezett március 7-i e-Közigazgatás konferencián.

  • A 10 legfurcsább iratkezelési fogalom

    Minden szakmának megvannak a maga szakkifejezései. Olyan különleges fogalmakról lehet szó, melyek a laikusok számára első hallásra szokatlanul hangozhatnak. Tudták például, hogy a hegedűnek „lelke” van? A hangszerészek és a prímások számára egyértelmű, mégis kevesen tudják, hogy a lélek a vonós hangszerek egy részének fontos alkatrésze: a lucfenyőből készült kis pálcika a hangszer belsejében található, a hangszertető és a hát közé ékelődik, és helyzetének finom változtatásával befolyásolni lehet a hangszer hangját.

  • A jó átmenet könnyít, nem bonyolít - Interjú Hajzer Károllyal a közigazgatás digitalizációjáról

    Az egyszerűbb ügyeinket gép intézi majd, és írásos beadványt sem kell készítenünk, elég lesz belemondani egy kamerába, mit szeretnénk. A mesterséges intelligencia közigazgatáson belüli előretöréséről beszélt Hajzer Károly október elején, az IIR Magyarország konferenciáján. Erről és az e-ügyintézés aktualitásairól kérdeztük a Belügyminisztérium informatikai helyettes államtitkárát.

  • Az eHR rendszer (1. rész)

    Májusban volt 5 éves az eHR. Három részes cikksorozatunkban bemutatjuk az elektronikus ügyintézés ezen éllovas szolgáltatását, felidézzük elindulásának körülményeit, részletezzük céljait és funkcióit. A cikkben igyekszünk minél több szakmai megfontolást közre adni, hogy azok is haszonnal olvashassák, akik eltérő folyamatokat és feldolgozást kívánnak használni, vagy eltérő szoftveres-informatikai környezetben dolgoznak.

  • Az eHR rendszer (2. rész)

    A cikksorozat első részébenaz eHR céljairól és funkcióiról írtunk. Ezúttal azokat a kérdéseket gyűjtöttünk össze, amelyeket érdemes feltenni és megválaszolni minden szervezetnek, amely (részben) automatizált elektronikus hr rendszer kiépítésébe, fejlesztésébe fog, és az iratkezelő rendszerrel integráltan kívánja az eHR anyagok kezelését megoldani.

  • Az eHR rendszer (3. rész)

    Három részes cikksorozatunk első részében az eHR céljairól és funkcióiról írtunk, majd a bevezetéssel kapcsolatos kérdésköröket taglaltuk. Ezúttal az Oktatási Hivatalban kialakított eHR rendszer és funkcionalitás példáján keresztül mutatunk be egy lehetséges, részben automatizált, működő eHR modellt.

  • Digitalizálási kötelezettség az elektronikus ügyintézést biztosító szerveknél

    Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (Eüsztv.) rendelkezései alapján az elektronikus ügyintézést biztosító szervek kötelesek elektronikussá alakítani az ügyintézésükhöz kapcsolódó belső folyamataikat. Cikkünkben annak járunk utána, hogy betartják, betartatják-e ezt a jogszabályi előírást, illetve hogyan lehet elindulni a belső folyamatok digitalizációjának útján?

  • Elektronikus aláírás a közigazgatásban

    E-közigazgatás és privát szektor: több tízezer munkaóra megspórolható az elektronikus aláírással A világ minden részén egyre nagyobb nyomás nehezedik a kormányzatokra: egyrészt az elektronikus állampolgári szolgáltatások körének bővítése, másrészt az egyre jelentősebb költéscsökkentési célok elérése érdekében.

  • Élet a KÉR után

    A KÉR kivezetése jó lehetőség a belső munkafolyamatok megreformálására.

    A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat alapján az érintett szervek 4 ütemben válnak ki az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer érkeztető rendszerének használatából, melynek eredményeképp 2021 végére teljeskörűen megszűnik a KÉR. Az okokról és a folytatásról kérdeztük Kiss Pétert, a DEÜSZ Egyesület főtitkárát.

    Mi lehet az oka a KÉR kivezetésének, mi a jogalkotói szándék?

  • Emelkedik a hivatalos iratok kézbesítési díja

    Szeptember 1-jétől jelentős áremelésre számíthatnak azok a szervezetek, ahol a hivatalos iratok postai kézbesítése a jellemző: a Magyar Posta Zrt. ugyanis emeli ezen szolgáltatási díjait. Az emeléssel a megtakarítást is nagyobb lehet, ha az érintett szervezet elektronikus kézbesítésre vált.

  • Hiteles másolatkészítés

    Papíralapú iratok digitalizálása a hitelesség megőrzésével

    A dokumentumok kezelése ma már elválaszthatatlan az elektronikus eszközöktől. Még ha egy folyamat papír alapon is zajlik, az indító anyag szinte 100%, hogy számítógépen szerkesztve született. A haladás az elektronikus irányt jelöli ki. A sokszor hangoztatott digitális transzformáció elvezet oda, ahol már nem kell többé váltani digitális és analóg mód között egy munkafolyamat során. Minden elektronikus, a papírhasználat kizárt. Amíg azonban lehet dolgunk papírral, hidat kell képeznünk az analóg és az elektronikus mód között. Erre való a hiteles másolatkészítés.

    2021.06.02.

    Erről olvashatok itt 5 percben:

    • Miért nem elegendő a szkennelés?
    • Jogszabályi háttér
    • A hiteles elektronikus másolat készítése manuálisan és automatikusan
    • Belső szabályzatok megalkotása
    • Kötelezetti kör, kire vonatkozik?
    • Postai inverz hibrid konverzió, a külső másolatkészítő
  • Hivatali kapu, ügyfélkapu és cégkapu az iratkezelésben (3. rész)

    Cégkapu az e-ügyintézésben

    Cikksorozatunk elsőés második részében az ügyfélkapu és hivatali kapu kérdéskörét jártuk körbe, jelen cikkünkben pedig a cégkaput vizsgáljuk röviden.

    A Cégkapu az Ügyfélkapu és a Hivatali kapu mintájára kialakított olyan – elsősorban – tárhelyszolgáltatás, amelyet az állam kijelölt szolgáltatón keresztül a gazdálkodó szervezetek számára biztosít.

  • HOSSZÚTÁVÚ HITELESÍTÉS – kérdések és válaszok

     

    A tanusitottiratkezeles.hu 2019. októberi e-ügyintézés szemináriumán több kérdés is felmerült az e-aláírások és időbélyegzők használatával, a hitelesség hosszú távú megőrizhetőségével kapcsolatban. Összegyűjtöttük a kérdéseket és szakértőink válaszait.

    2019. október 21.

  • Iratkezelés egyházi intézményeknél – Szakértőnk válaszol

    Az alábbi kérdés az egyik kedves Olvasónktól érkezett a Szakértő válaszol rovatba, melyre Csóti Csaba iratkezelési szakértő válaszol:

  • Iratkezelés könyvtáraknál – Szakértőnk válaszol

    Az alábbi kérdés az egyik kedves Olvasónktól érkezett a Szakértő válaszol rovatba, melyre Csóti Csaba iratkezelési szakértő válaszol:

  • Ki számít közfeladatot ellátó szervezetnek az iratkezelés során?

    Mi is a probléma?

    Magyarországon az iratkezelési rendszer kialakítása, az iratkezelési szabályzatok és irattári tervek készítése, az iratkezelési szoftverek kiválasztása kapcsán a dokumentumkezeléssel foglalkozó szervezetek számára az alapvető kérdés minden esetben az, hogy közfeladat ellátó szervezetként kell-e az iratkezelését megszervezni.

  • Kiadmányozási jog átruházása – Szakértőnk válaszol

    Kiadmányozási jog átruházásával kapcsolatban az alábbi kérdés érkezett az egyik kedves Olvasónktól a Szakértő válaszol rovatba, melyre Csóti Csaba iratkezelési szakértő válaszol:

  • Közfeladat-ellátás az iratkezelésben - kötöttség vagy lehetőség?

    Ki számít közfeladatot ellátó szervezetnek az iratkezelés során? Miért félnek közfeladatot ellátó szervként azonosítani magukat a szervezetek? Hogyan támogatják a jogszabályok az iratkezelési céljainkat? Dr. Kissné dr. Szabó Krisztina független szakértőnk írása.

  • Még lehet véleményezni a központi e-ügyintézési portált

    Bő egy éve újultak meg a magyarorszag.hu szolgáltatásai

    Érdemes néhány percet rászánni a SZÜF portál véleményezésére, főleg ha valamilyen javaslattal szeretnénk élni a továbbfejlesztéséhez. A kérdőív erre is rákérdez, a NISZ Zrt. pedig közleményében azt írta: a felmérés eredményét a portál továbbfejlesztése, a hivatali ügyekhez kapcsolódó szolgáltatások bővítése során felhasználja.

    Erről olvashattok itt 4 perc alatt:

    • A magyarorszag.hu új szolgáltatásaira is javaslatot tehetünk
    • Már nagyon sok ügy intézhető az oldalon
    • Melyek voltak 2020-ban a legnépszerűbb e-ügyek
    • Az e-ügyintézés az ügyfelek és hivatalok adminisztrációs terheit is csökkenti
Tanúsitottiratkezelés
A deusz.hu Dokumentumkezelési és Elektronikus Ügyintézési Szakmai Egyesület honlapja. Célja, hogy felületet adjon a szervezet működési területéhez tartozó ismeretek átadására, szakmai kapcsolatok létesítésére.
© 2024 Dokumentumkezelési és Elektronikus Ügyintézési Szakmai Egyesület (DEÜSZ). All Rights Reserved. OneOnline