Nemzeti Digitalizációs Stratégia 2022-2030 - Mire ad válaszokat az NDS?
Hosszas várakozás és több éves előkészítő munka után a Kormány elfogadta a 2022-2030-as időszakra szóló Nemzeti Digitalizációs Stratégiát (NDS). A dokumentum mérföldkőnek tekinthető, hiszen felvázolja azokat a pilléreket, melyek fejlesztésével Magyarország eljuthat a kitűzött digitális célokig.
szerző: Königsberg Consulting
A Nemzeti Digitalizációs Stratégia kiemelt célja, hogy célzott kormányzati intézkedésekkel hazánk digitális fejlettsége az évtized közepére meghaladja az európai uniós átlagot, 2030-ra pedig a tíz élenjáró uniós gazdaság közé kerüljön. Ez komoly kihívás. De miért is? A szemléltetéshez segítségül hívjuk a DESI indexet.
Magyarország a DESI rangsorban
A Digital Economy and Society Index (DESI), az Európai Unió által alkotott indexszám, amelynek segítségével összevethető a tagállamok digitális fejlettsége. Magyarország a legfrissebb DESI rangsorban a 22. helyen végzett, tehát a lista utolsó negyedében helyezkedik el. Ahhoz, hogy a rangsor első felébe kerüljünk, évente legalább egy helyet kell előrelépni. Számításba kell venni azt is, hogy az Európai Unió más országai is komoly erőfeszítéseket tesznek a digitális átállás kapcsán, tehát a verseny igencsak kiélezetté válik.
A Nemzeti Digitalizációs Stratégia pillérei
Az NDS 4 pillért azonosít, melyek kulcsfontosságú, fejlesztendő területként jelennek meg a következő időszakban:
- digitális infrastruktúra
- digitális kompetencia
- digitális gazdaság
- digitális állam
A legszámottevőbb előrehaladást a digitális gazdaság területén kell elérni. A stratégia számos intézkedést felsorol ennek a tárgykörnek az előmozdítására. Meglátásunk szerint itt a leghatékonyabb lépés az uniós és hazai források minden korábbinál magasabb szintű allokációja lehet.
A digitális infrastruktúránál a jelenlegi kedvező szint, lefedettség elérési és hozzáférési lehetőségek fenntartása komoly erőforrásokat követel meg állami és piaci oldalról egyaránt, a Gigabites 2030-as célok elérése nagy beruházási igénnyel jár.
A digitális kompetencia vonatkozásában, habár a társadalom digitális készségeinek organikus fejlődése tompítja a kormányzati beavatkozási szükségletet, a kitűzött eredmények megközelítéséhez ugyanakkor nagyobb tömegeket elérő, célzott programok megvalósítása szükséges. Az informatikai köz- és felsőoktatásban is további intézkedésekre van szükség.
Az NDS legfontosabb pillére a digitális állam kiterjesztése
Az NDS pillérei közül a digitális állam egyértelműen a legtartalmasabb és legsokrétűbb terület (29 különálló intézkedést sorolnak fel az e-közigazgatástól a kormányzati IT biztonságon át az intelligens energetikai rendszerekig), mely elemeinek összehangolása komoly feladat. Egymásra épülő, magas hozzáadott értékű innovatív fejlesztéseket kell megvalósítani költséghatékonyan úgy, hogy azok fenntartása ne jelentsen súlyos többletterhet az adófizetők számára.
A stratégia, céljainak elérését és intézkedéseit tekintve kedvező fejlemény, hogy a jelek szerint minden korábbinál több forrás válik elérhetővé digitalizációs fejlesztésekre, elsősorban az új, közel 787 milliárd Ft keretű operatív program, a DIMOP Plusz révén. Ennek feltétele, hogy az EU és a magyar kormány között egyezség szülessen az európai uniós támogatások kapcsán.
Az új stratégia a 2014-2020-as időszakra vonatkozó Nemzeti Infokommunikációs Stratégiát (NIS) váltja. A teljes dokumentum a kormányzati honlapon tekinthető meg.
