Lendületben az AVDH?
Az elektronikus ügyintézés és az ahhoz kapcsolódó szabályozott szolgáltatások világa tele van olyan néhány betűs mozaikszóval, amely első és akár második hallásra is nagyon idegenül hangzik, mégis, a mindennapokban jól használható, igazán ügyfélbarát megoldást takar. Közéjük tartozik az AVDH, az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatás. A megoldás nem új, ellenkezőleg 2016 óta létező szolgáltatás a dokumentumok hitelesítése céljára. Az utóbbi időszakban vélhetően – a járvány hatására is – egyre többen ismerkedtek meg vele.
Aki használja, annak feltűnhetett, hogy az utóbbi időben mintha két különböző helyről, a niszavdh.gov.hu és a magyarorszag.hu megújult oldaláról (SZÜF) is el lehetne közvetlenül érni az AVDH-t, és a két oldalról indított hitelesítést követően mintha nem pontosan ugyanaz a végeredmény születne meg, hiszen az igazolás szövege és adattartalma is eltér1. Kétrészes cikksorozatunkban erről, és az AVDH néhány fontosabb, az írásokban talán kevésbé hangsúlyozott, gyakorlatias aspektusáról lesz szó.
Mi az AVDH, az Azonosításra Visszavezetett Dokumentumhitelesítés? (Az ügyféli AVDH-ról)
Tévesen, illetve erősen pontatlanul elektronikus aláírásnak titulálják sokan. Remélem senkit nem lepek meg a kijelentéssel, de azért fontos leszögezni, hogy az ügyfél nem is írja alá elektronikusan az AVDH használata során az iratot. Elektronikus „aláírást” (még pontosabban elektronikus bélyegzőt) valóban tartalmaz az ilyen dokumentum, de az az AVDH szolgáltatóé. Az AVDH a beszédes nevének megfelelően olyan szolgáltatás, amely elsősorban természetes személyek, polgárok számára lehetővé teszi – és E-ügyintézési tv. hatálya alatt a cégektől is elfogadják –, hogy saját elektronikus aláírás (tanúsítvány) nélkül is hiteles, elektronikus, teljes bizonyító erejű magánokiratot hozzanak létre. Egyetlen feltétel egy létező elektronikus azonosítási (tipikusan pl. ügyfélkapu, vagy a KAÜ-ben elérhető bármelyik másik azonosítás) regisztráció, és persze internet hozzáférés: aki ezzel rendelkezik, a szolgáltatás oldalára belépve, magát azonosítva, egyszerű böngésző használattal bármilyen dokumentumot hitelesíteni tud.
Akkor ki ír alá tulajdonképpen az AVDH használata során?
Az AVDH logikája az alábbi: az ügyfél hiteles módon, elektronikusan azonosítja magát, és az erre ügyféli (pl. az említett honlapokon elérhető) AVDH esetében a jogszabályban kijelölt szolgáltató, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) a saját bélyegzőjét és az időbélyeget fogja elhelyezni az iraton ügyfél kérésére, megbízásából oly módon, hogy az irathoz mellékletként egy igazolást csatol. Ez a melléklet igazolja az azonosított felhasználó adatait, akinek a megbízásából a szolgáltató hitelesített. Tehát valójában a NISZ (állam) „ír alá” a felhasználó nevében. Ez a melléklet, az elektronikus bélyegző és az időbélyeg hitelesíti az iratot.
Mire jó az AVDH? Kik használhatják?
A napjainkat sújtó világjárvány idején óriási jelentőséggel bír egy olyan hitelesítés szolgáltatás, amely lényegében bárki által használható, könnyen elérhető és minimális feltételrendszert igényel. Ilyen az AVDH. A szolgáltatás mindenekelőtt polgári felhasználást támogat. Mivel elektronikus aláírása (tanúsítványa, elektronikus aláírással rendelkező e-személyi igazolványa, kártyaolvasója) kevés embernek van hazánkban, és kifejezetten nem tekinthető elterjedtnek lakossági használatban, szükség volt egy olyan szolgáltatásra, amely tömegek által használható, pl. a több millió ügyfélkapuval rendelkező személy potenciálisan eléri.
Az AVDH használata ideális minden olyan esetben, amikor a járvány miatti papíralapú ügyintézést és személyes ügyfélszolgálati kontaktust szeretnénk elkerülni, amikor probléma a nyomtatás. Nincs szükség hozzá a két tanús bizonyításra sem.
Nem „ideális” ugyanakkor arra, hogy jogi személy használja. „Gazdálkodó szervezet nevében tett nyilatkozat hitelesítésére az AVDH szolgáltatás önmagában nem használható.” További részleteket az alábbi linken olvashat.
Ennek - részben - az az oka, hogy az ügyféli AVDH esetében az igazolás nem tartalmazza, hogy a nyilatkozat tevő – elektronikusan azonosított természetes személy - mely szervezet nevében teszi a nyilatkozatot, és azt milyen minőségben, milyen szervezeti szerepkörben teszi. Ezt a dokumentumot fogadó félnek külön kell ellenőriznie.
Azt azért fontos megjegyezni, hogy a veszélyhelyzet idejére fentiekkel ellentétben a 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet lehetővé tette a jogi személy szerveinek, illetve jogi személynek minősülő tagjainak nyilatkozatai esetében – elektronikus aláírás vagy bélyegző hiányában - az AVDH alkalmazását. Ez jól mutatja az AVDH erősségét: egyszerűsége és kiterjedt használata előnyösnek mutatkozott a járványügyi vészhelyzet idején, és így nagyobb teret is kaphatott.
Az önkormányzati ASP dokumentumhitelesítése: a DHSZ is AVDH?
Mi a helyzet ugyanakkor a DHSZ-szel, az önkormányzati ASP-ben használt hitelesítés szolgáltatással? Az is AVDH, esetleg az másfajta AVDH?
Az AVDH-ra mindig úgy gondolunk, mint a természetes személy hitelesítés szolgáltatójára. Azonban érdemes kitérni röviden arra, hogy a szolgáltatásnak a közfeladatot ellátó szervezetek oldalon is vannak felhasználói, így egy bekezdés erejéig üljünk át a hivatali ügyintéző székébe. A DHSZ is AVDH jogilag, de valóban fontos különbségek vannak köztük: nem az „ügyfél” használja, hanem a „hivatal”. Ebből következően egyfelől más a bélyegző, másfelől nemcsak teljes bizonyító erejű magánokirat jöhet létre, hanem közokirat2 is! A DHSZ esetében a kiállított igazolásnak tartalmaznia kell a nyilatkozattevő nevét, beosztását, szervezeti egységét, a szervezet megnevezését és a nyilatkozattevő szervezeten belüli egyedi azonosítóját. Emellett az elektronikus bélyegző értelemszerűen az adott DHSZ-t használó szervezeté lesz, nem a NISZ-é, mint az alapesetben volt.
Fentiekből jól látszik, hogy mire alkalmas elsősorban az AVDH: az elektronikus ügyintézés mindkét szereplőjének (ügyfél és ügyintéző/szervezet) dokumentumhitelesítés szolgáltatója és így az elektronikus iratok és e-ügyintézés terjedésének fontos elősegítője.
Következő cikkünkben folytatjuk a témát és az AVDH-val kapcsolatos néhány gyakorlati tudnivalót ismertetünk olvasóinkkal, valamint a leggyakoribb hibákat vesszük végig.
dr. Tafferner Tamás, Oktatási Hivatal, osztályvezető
1Közvetetten, integráltan az Epapír, az iForm űrlapok és az ÁNYK nyomtatványok is tartalmazzák a csatlakoztatott szakrendszerek mellett.
2 Akkor minősül közokiratnak, ha azt bíróság, közjegyző, ügyész vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állította ki.
