Miként támogatja az Európai Bizottság a tagállamokat a közigazgatás modernizálásában?

Az Európai Bizottság 2021 áprilisában hozta nyilvánosságra a „Supporting public administrations in EU Member States to deliver reforms and prepare for the future” c. dokumentumot, amelynek fontosabb gondolatait partnerünk, a Königsberg Consulting gyűjtötte ki és elemezte tagállami nézőpontból.

Az Európai Bizottság munkaanyaga számos olyan elemet tartalmaz, amivel korábban találkozhattunk. Az közigazgatási együttműködés javítása nemzetállami kereteken belül és azokon túl, a digitalizáció, valamint a zöld átállás számos korábbi és aktuális dokumentumban megjelent. Lényeges új elem a krízis menedzsment, mivel a koronavírus járvány felhívta a figyelmet arra, hogy a kormányzati szerveknek (egyúttal az európai uniós intézményeknek) rendkívüli helyzetek kezelésére is fel kell készülni, hogy adekvát válaszokat tudjanak adni a kihívásokra.

Új elemnek tekinthetjük, hogy konkrét intézkedéseket is felvázoltak a szakpolitikai törekvésekhez igazodóan, továbbá lehetséges pénzügyi eszközöket nevesítettek – mindez már túlmutat az elvi és szakpolitikai iránymutatáson.

A fő célkitűzések a tagállamok közigazgatási rendszereinek modernizálása kapcsán

Az Európai Bizottság a tagállamokat a közigazgatási rendszereik modernizálása során az alábbi célok mentén támogatja:

• Az innováció és a folyamatos fejlődés elősegítése.
• Hatékony stratégiai tervezés megvalósítása, mely lehetővé teszi a tényalapú, befogadó és transzparens szakpolitika alkotást.
• Professzionális, hatékony és megbízható közigazgatási dolgozók kiválasztása, valamint képzése.
• Elszámoltatható, hatékony és tisztességes közigazgatás.
• Mindenki számára elérhető és emberközpontú közszolgáltatások.
• Fenntartható, kiszámítható, hatékony és transzparens közpénz kezelés.

Az EU stratégiájával összhangban a Bizottság az alábbi témákat tartja a legfontosabbaknak:

1. Erős együttműködési keretek kialakítása a központi, regionális és helyi szintek között. Ezen keretek célja, hogy a közigazgatás speciális igényeire legyenek szabhatók a technikai és pénzügyi támogatások, valamint kiemelt szempont még a határokon, szektorokon és nemzeteken átívelő együttműködések kialakítása.
2. Krízis menedzsment. A koronavírus járvány rámutatott, hogy a közigazgatás békeidőkre lett tervezve, így szükségessé vált mély szervezeti szintű reformok megvalósítása, hogy innováció révén a közigazgatás képes legyen reagálni a járvány hosszan tartó hatásaira is. Ezen menedzsment képesség révén a közigazgatás a jövőbeli válságokra is kidolgozhat megfelelő adaptációs megoldásokat. Ide tartoznak a járvány kapcsán megjelenő kihívások (pl: távmunka, karantén határozatok, oltási programok megszervezése, bajba jutott gazdasági ágazatok megsegítése), továbbá a döntéshozatali folyamat átalakítása, valamint az erőforrások hatékony újraelosztása. Ehhez szükséges megfelelő információs csatornák kiépítése, melyben az információk megbízhatók, pontosak, egyúttal objektívek.
3. Digitalizáció. 2030-ra a demokratikus közélet gyakorlásához szükséges feltételeknek és a közszolgáltatásoknak teljesen elérhetőnek kell lenni minden állampolgár számára. Egyszerűen használható, hatékony és személyre szabott szolgáltatásokat és eszközöket kell biztosítani, magas adatvédelmi szabványokkal, figyelemmel a biztonsági aspektusokra.
4. Zöld átállás és fenntartható fejlődés. Környezetbarát technológiákba való befektetés, alacsony széndioxid kibocsátású közlekedési eszközök támogatása, a gazdaság és a társadalom dekarbonizációja. A közigazgatási rendszerek együttműködését ösztönözni szükséges ezen célok eléréséhez.

Konkrét fejlesztési irányok - mérhető közigazgatás

Az Európai Bizottság részéről támogatást nyújtanak a pályázóknak, hogy olyan reformokat valósítsanak meg, melyek megteremtik az összhangot az államok jog-, és intézményrendszerei, valamint EU jogrendje között (jogállam, gazdasági és demokratikus intézmények, közigazgatási reformok). A Bizottság ennek érdekében kidolgoz egy értékelési keretrendszert, amellyel mérhető a közigazgatás minősége. Külön hangsúlyt helyeznek arra, hogy a csatlakozás előtti kedvező folyamatok a csatlakozás után se forduljanak meg.

A Bizottság a jó kormányzás alapelveit követi és ennek szellemében igyekszik forrásait felhasználni. A humán erőforrás 2020-2024-es stratégiája 5 pillére épül:

1. Modern és magas teljesítményű szervezetek kialakítása
2. Biztonságos, etikus és befogadó munkahelyek létrehozása
3. Változatos és tehetséges munkaerő bevonzás a közigazgatásba
4. Folyamatosan fejlődő és nagy szaktudással rendelkező munkaerő-állomány
5. Fejlődő, támogató, inspiráló, befogadó, emberközpontú és társadalmi nemek szempontjából kiegyensúlyozott menedzsment, ami nyitott a visszajelzésekre és önmaga fejlesztésére.

A zöld átállás jegyében cél az igénybe vett iroda méretek csökkentése, irodák áthelyezése energiahatékony és alacsony szénkibocsátású épületekbe, üzleti utak és fizikai jelenléthez kötött események csökkentése. Szakpolitika tervezésnél a fenntarthatósági szempontokat és a társadalmi igazságosságot külön figyelembe kell venni.

Horizon Europe folytatja azoknak az innovációknak a támogatását, amelynek célja a digitális és a zöld átállás elősegítése. Az OPSI (Observatory of Public Sector Innovation) vizsgálja, hogy kormányzatok hogyan fejlesztik belső működésüket, valamint szorgalmazzák a kormányzatok együttműködését.

2021 és 2026 között a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) biztosít anyagi forrást a tagállamok számára, hogy csökkentsék a járvány gazdasági és társadalmi költségeit. Ennek keretében olyan fejlesztések támogathatók, mint:

1. Szisztematikus visszajelző rendszerek kidolgozása, mely révén a szolgáltatásokat még jobban az állampolgárok igényeire lehet szabni;
2. Elősegítik a közigazgatási interakcióit a lakossággal;
3. Fejlesztik a közigazgatásban dolgozók kompetenciáit (különös tekintettel a digitális kompetenciákra);
4. Csökkentik a folyamatok átfutási idejét digitális technológia alkalmazásával;
5. Növelik a nemzeti és EU szintű adminisztráció összekapcsolódását és együttműködő-képességét (pl: hatékonyabb adatcsere, kódrendszerek és határon átnyúló szolgáltatások könnyebb értelmezhetősége).

A Digital Europe program támogatja a közigazgatás digitális fejlesztését és a szolgáltatások együttműködés alapú fejlesztését. A digitalizáció nem a jelenlegi folyamatok digitális alapokra áthelyezését jelenti, hanem a közigazgatás átalakításának fő rendszerező elvét. A digitális átállás során szükséges a folyamatok egyszerűsítése mellett a szabályok egyszerűsítése is, aminek eredménye a felhasználóbarát közigazgatás kialakítása. Alkalmazandó eszközök: MI, blockchain, gépi tanulás, rendszerek szinkronizálása, folyamatok automatizálása. Ezeket az eszközöket az emberközpontúság érdekében kell felhasználni, tehát a felhasználó igényeire kell szabni az eszközöket és folyamatokat.

Fontos fejlesztési irány még az emberközpontúság: proaktív közszolgáltatások kialakítása (meglévő adatok alapján olyan szolgáltatások bevezetése, mely révén szükségtelenné válik további adatbekérés), egyablakos ügyintézési pontok (többféle szolgáltatás nyújtása egyetlen helyről), élethelyzet alapú ügyintézés megteremtése. Cél az alacsonyabb költségek mellett a magasabb szintű megbízhatóság és a szolgáltatások elérhetőségének javítása.

Értékelés

Az Európai Bizottság munkaanyaga számos olyan elemet tartalmaz, amivel korábban találkozhattunk. Az közigazgatási együttműködés javítása nemzetállami kereteken belül és azokon túl, a digitalizáció, valamint a zöld átállás számos korábbi és aktuális dokumentumban megjelent. Lényeges új elem a krízis menedzsment, mivel a koronavírus járvány felhívta a figyelmet arra, hogy a kormányzati szerveknek (egyúttal az európai uniós intézményeknek) rendkívüli helyzetek kezelésére is fel kell készülni, hogy adekvát válaszokat tudjanak adni a kihívásokra.

Érdeklődéssel várjuk a keretrendszert, ami a közigazgatás minőségét fogja mérni – ez szokás szerint összehasonlításra is alapot teremt majd. A közigazgatási rendszerek sokszínűsége, a még mindig fennálló jelentős fogalmi és kulturális különbségek miatt egy használható mérési szisztéma bevezetése komoly feladványnak ígérkezik.

A konkrét fejlesztési irányoknál új elemnek tekinthetjük, hogy konkrét intézkedéseket is felvázolnak a szakpolitikai törekvésekhez igazodóan. Ezt a hazai programok és projektek tervezésénél érdemes lesz figyelembe venni.

A lehetséges pénzügyi eszközök meghatározása pedig túlmutat az elvi és szakpolitikai iránymutatáson: három alapot, illetve finanszírozási forrást is nevesít a dokumentum (Horizon Europe, RRF, Digital Europe), amelyek támogathatják a kapcsolódó fejlesztések sikeres lebonyolítását.

Forrás: https://ec.europa.eu/info/sites/default/files/supporting_public_administrations_in_eu_ms_to_deliver_reforms_0.pdf

Szerző: Königsberg Kft.