Lendületben az AVDH? - II

Aki az utóbbi évben felkereste az AVDH oldalát, észrevehette, hogy ugyanaz a szolgáltató ugyanazt a szolgáltatást mintha kétféleképpen biztosítaná. Jelenleg a https://niszavdh.gov.hu és a https://magyarorszag.hu/szuf_avdh_feltoltes oldalak is elvezetnek a szolgáltatáshoz. Két különböző weboldalon, eltérő megjelenítésű felületen tudunk iratot hitelesíteni.

Emellett a „régi”, niszavdh.gov.hu címen elérhető AVDH használata esetében a „szolgáltató az Ügyfélkapu azonosítási szolgáltatást vette igénybe annak megállapítására”, hogy a személyazonosságot megállapítsa, addig a magyarorszag.hu esetében a „szolgáltató a Központi Azonosítási Ügynökön (KAÜ) keresztül elérhető azonosító szolgáltatást vette igénybe annak megállapítására, hogy a csatolt eredeti elektronikus dokumentum” kitől származik. Ez azt jelenti, hogy a magyarorszag.hu „Hitelesítés” menüpontjában elérhető AVDH esetén többféle elektronikus azonosítással azonosíthatja magát a felhasználó.

Ami viszont még izgalmasabb: tartalmában is változott, bővült a NISZ által kiállított igazolás. A „régi” oldal esetében a név mellé csak e-mail címet tartalmazott az igazolás. Az új esetében viszont a 4 természetes azonosító adatot (ez a 4T, vagyis név, anyja neve, születési hely és idő).

Akkor ez az AVDH ugyanaz az AVDH?

Jól látszik a különbség, az ügyfélkapus azonosítás tehát KAÜ-s azonosításra lett kicserélve. És éppen ez a lényeg. A hátteréről egészen röviden annyit érdemes tudni, hogy mivel a jogi lehetőség meg volt teremtve adatkezelés és KAÜ-s csatlakozás tekintetében is, a NISZ egészen egyszerűen több adatot igazol, állít ki a nyilatkozattevő személyéről annak érdekében, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szervek az ügyfeleket könnyebben és gyorsabban be tudják azonosítani. Ez közvetlenül, napi használatban is hasznosul a közigazgatásban, gondoljunk csak arra a példára, amikor az egyező nevű (gyakori a család és a keresztnév) ügyfeleket - akár egy HR főosztályon a belső ügyfeleket, vagyis a saját dolgozókat! – kell beazonosítani az AVDH útján hitelesített dokumentumok küldőjeként. Ezt sokkal könnyebb megtenni 4T adatok alapján, mint pusztán a név és e-mail cím birtokában.

Feltételezhető, hogy a kibővített – magyarorszag.hu-ról elérhető - AVDH mellett a NISZ ki fogja vezetni a régi niszavhd.gov.hu oldalon keresztül történő elérést.

Talán közvetlen gyakorlati segítség lehet az Olvasónak, ha megemlítjük az ügyféli és az ügyintézői oldalon is a leggyakoribbnak tűnő „hibákat” az AVDH felhasználásával kapcsolatban.

Hová tűnt a kész, AVDH-val hitelesített dokumentum?

Hitelesítette az ügyfél, el is küldte magának e-mailben. De csak pár nappal később lesz ideje arra, hogy beküldje az iratot. Amikor – a példa kedvéért 48 órával később – elküldené a hivatalnak a hiteles iratot, látni fogja, hogy csak egy nem működő linkje lesz. Az e-mail küldés ugyanis nem dokumentumot küld, hanem csak linket, ami a dokumentumra mutat. Még ha könnyen be is csaphatja a szemünket a „Küldés e-mailben gomb”, a rövid leírás korrekt tájékoztatást ad: az „elkészült dokumentum elérésének URL-jét e-mailben is elküldheti.” Ezt viszont le kell tölteni 24 órán belül, ugyanis azt követően törlődik, nem lesz többet elérhető.

Az elkészült, hitelesített dokumentum letölthető azonnal a számítógépre, és a rendszer – ahogy az előző esetben is láttuk - egyben azt a lehetőséget is felkínálja, hogy e-mailben elküldjük a linket. Magunknak. Leleményes felhasználók ezen a ponton rögtön azt az e-mail címet adják meg, ahova a hitelesített dokumentumot küldeni szeretnék, vagyis az irat címzettjét.

Kétségkívül ötletes megoldás, de kifejezetten nem javasolt. Nem véletlen, hogy a NISZ a fenti képernyőképen is látható módon határozottan azt kéri a felhasználótól, hogy előbb töltse le magának a fájlt, és utána saját e-mail címről küldje el ügyintézés céljából a dokumentumot. Azért nem szabad a NISZ-t „postásként” használni, mert ez számos bizonytalansághoz vezet a küldésben: mint a fentiekben láttuk, az irat 24 órán belül törlődik, ha nem töltjük le. Így könnyen előfordulhat, hogy le sem tudja tölteni a címzett, mert nem tudja feldolgozni 24 órán belül az e-mailt, vagy a vírusvédelem, spamszűrő az értesítő e-mailt kiszűri, és azt nem kapja meg. És ha meg is kapja, nem derül ki számára a küldő és annak az elérhetősége, mert nem a saját e-mail címéről küldi az értesítést. A címzett az ügyfelet csak akkor tudja azonosítani, ha sikerül 24 órán belül letöltenie a hitelesített dokumentumot. Az e-mailes küldési megoldás tehát arra vonatkozik, hogy saját magunknak el tudjuk küldeni a linket, amiről az elkészített fájlt le tudjuk tölteni 1 napon belül.

(Azt már csak zárójelben említjük, hogy a hitelesített, számos személyes adatot tartalmazó – lásd az igazolás – dokumentum vagy letöltési linkjének e-mailben, vagyis nem védett és titkosított csatornán történő megküldése nem a legjobb megoldás tekintettel arra, hogy nem biztonságos, adataink nincsenek védve. A „profi” megoldás az AVDH útján hitelesített fájl űrlapon történő csatolása, beküldése – persze csak akkor, ha erre van lehetőség, ha az elektronikus ügyintézést biztosító szerv nyújt ilyen lehetőséget.)

Hol található a hitelesítő és a hitelesítést kérő megbízó adatai?

A hitelesített dokumentum jobb felső sarkában vizuális aláírás jelet rögzít a szolgáltató, ami a digitális aláírás tényére utal, de ez nem a hitelesítés maga, csak tájékoztató funkciója van. A pdf megjelenítő szoftvertől függően több helyen meg tudjuk tekinteni a digitális aláírás (ami AVDH esetén tehát egy elektronikus bélyegző) és az időbélyeg tanúsítványait. Az egyik módszer az, hogy a vizuális elemre kattintunk. Amennyiben az aláírást ellenőrizzük, rögtön látszik, hogy az ügyféli AVDH-val hitelesített dokumentum aláírója nem az ügyfél, a természetes személy megbízó, az AVDH szolgáltatás igénybe vevőjének a neve, hanem az „aláíró neve” rovatba a elhelyezett elektronikus bélyegző alanyának megnevezése (jelenleg: „AVDH SIGN”) kerül.

Számos visszajelzés utal arra, hogy az ügyféli és az ügyintézői oldalon is problémát jelenthet, hogy az AVDH-val hitelesített PDF iratnál hol lehet/kell megnézni és ellenőrizni, hogy kinek a nevében történt a hitelesítés, és hétköznapi értelemben ki a kvázi „aláíró”.

Ebben a kérdésben a fő problémát a pdf olvasó okozza. Aki böngészőben nyitja meg, nem is tudja megnézni az igazolásban foglalt adatokat. Amennyiben alapesetnek tekinthető az Acrobat Reader használata (a fenti képek PDF XChange Editorból származnak), akkor a bal szélen lévő kis kapocs jelre kell kattintani:

Ezáltal lesz látható az AVDH dokumentumban lévő NISZ által generált igazolás, amely tartalmazza a hitelesítést kérő állampolgár személyes adatait. Amennyiben nem PDF formátumban, hanem ASiC konténer formátumban történik az AVDH-s hitelesítés (pl. többes hitelesítéskor, vagy nem PDF formátumú dokumentum hitelesítésénél), akkor a felhasználó adatait a csomagban található meghatalmazo.pdf tartalmazza.

Összefoglalás, napjaink

Az AVDH nem több és nem jobb annál, mint amire tervezve és kifejlesztve lett: a közfeladatokat ellátó szervekkel történő ügyintézést célozza, és arra teljesen alkalmas. Sőt. Az utóbbi egy évben – nyilván nem függetlenül a pandémiától – piaci nagy szolgáltatók, bankok és biztosítók is elkezdték elfogadni az AVDH útján hitelesített dokumentumot.

Hol vagyunk már attól, amikor 1-2 évvel ezelőtt (2019-ben) egy nyilatkozatot AVDH aláírással küldtem el egy magyar banknak, és meglepő válasz érkezett, miszerint csak az ügyfél által aláírt kérelmet tudják elfogadni, amit – idézek – „postai úton, illetve scannelt formában e-mailben is” meg lehet tenni. Míg 2019-ben az AVDH nem tudott náluk versenyezni „hitelességben” egy e-mailben küldött szkennelt képpel (ami ugyebár nem hiteles és könnyen hamisítható), mára számos pénzügyi szolgáltató weboldalán kapunk tájékoztatást AVDH-s dokumentum beküldési lehetőségéről.

Bár kevés a témában az elérhető adat, ami rendelkezésre áll, az is egyértelmű növekedést mutat:

Forrás: https://bitport.hu/jot-tett-a-kenyszer-a-hazai-e-kozigazgatasnak?fbclid=IwAR1dPKRaR2Ji0S705CCBK6gS-99gctXUrlp3-eYfOmdsQAbYH4O9VpfCJFw

Különösen a pandémiás időszak kezdetén látszik az a jelentős növekedés, ami egyértelműen jelzi, hogy az AVDH jó és jól használható, széles körben elérhető hitelesítési szolgáltatás.

Valószínűnek látszik, hogy abban is bízhatunk, hogy az elfogadása tovább fog szélesedni a piaci szolgáltatók irányába is.

dr. Tafferner Tamás, Oktatási Hivatal, osztályvezető