Gyerekjáték az e-ügyintézés? (I. rész) Az állampolgár-barát elektronikus azonosítás és dokumentumhitelesítés kérdése kiskorúak esetében
Az elektronikus ügyintézésnek és a közigazgatás digitalizációjának általános előnyeit - különösen világjárvány idején - szükségtelennek látszik bizonygatni. Míg az előnyök listája hosszú (gondoljunk a zsúfolt ügyfélszolgálati várótermekre, illetve azok helyett az otthonról, számítógépen keresztül, sorban állás nélkül intézhető ügyekre) a hátrányok listája rövid: szervezeti és persze állami szinten nem olcsó az informatika és általában az infrastruktúra biztosítása. Persze a papír és annak tárolása sem olcsó. Nehéz elképzelni tehát azt a helyzetet, amikor egy elektronikus ügyintézési lehetőség nem tűnik előnyösnek. Mégis előfordulhatnak komplex vagy furcsa esetek, főleg amikor ilyen jelentős (paradigma)váltás zajlik, és együtt él a papíralapú és elektronikus, a manuális és digitális ügyintézés.
Példának okáért még a sokat látott ügyintéző is meglepődhet, amikor egy 6 éves gyermek a saját (oktatási) hatósági ügyében, a saját ügyfélkapus azonosítását követően, a saját AVDH hitelesítésével benyújt e-papíron egy kérelmet.
Tapasztalatom szerint ezen a ponton legalább egy lélegzetvételnyi szünetet megkíván az információ és annak a feldolgozása.
A néhány éves gyermek tehát azonosítást követően, az elektronikus aláírás joghatásával egyezően, vagyis elektronikusan hitelesítve benyújt egy kérelmet, nyilatkozatot tesz. Még ha 99%-os biztonsággal kalkulálható is, hogy értelemszerűen a szülő nyújtotta be a kérelmet a gyermeke nevében, akkor is sok kérdést felvet az eset. Ezek a kérdések két fő csoportba oszthatóak: az azonosítás és a hitelesítés kérdéskörére. Ezekkel foglalkozunk az alábbiakban.
Azonosítás - A kiskorú ügyfélkapuja
Nem vagyok egészen bizonyos abban, hogy köztudomású az információ: Magyarországon főszabályként mindenkinek lehet ügyfélkapuja. „Ügyfélkaput bármely természetes személy létesíthet, aki a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban; (…) szerepel”.
Ebbe a személyi hatályba természetesen a csecsemő is beletartozik. Tehát valóban, ügyfélkapuja bármely kiskorúnak, akár újszülöttnek is lehet. Ezzel persze lehet egyetérteni és akár egyet nem érteni is, a jelenlegi szabályozás viszont ez.
Ha már ez a helyzet, legalább egy előnye biztosan lehet az ügyintézésben: egy olyan igazodási pont, ahol a szülők és a gyermek egyszer az állampolgári ügyintézések sorában megjelentek az okmányirodában személyesen, megtörtént az azonosítás, és az ügyfélkapu létrehozása. A gyermek hiteles azonosítása megtörtént, és az ügyfélkapu felhasználásával a későbbiekben is megtörténhet az elektronikus ügyintézések folyamán. (Bár az új típusú személyi igazolvány gyermek számára történő igénylése esetén a kapott azonosító birtokában otthonról is megnyitható számukra az ügyfélkapu, de ebben az esetben a személyazonosító okmány létesítése céljából jelentek meg a szülők, törvényes képviselők az államot képviselő okmányirodában. Legalább az egyikük személyesen, a másikuk meghatalmazással képviseltetve. Így igazodási, azonosítási pontnak ez is megfelelő.)
A fenti példa ugyanakkor azonnal erodálja is ennek az erejét. Vitán felül áll, hogy hasznos, ha a szülő (gondviselő, törvényes képviselő) a gyermeke nevében ügyeket intézhet elektronikusan. Hisz a kisgyermek nem is tudja, és nem is intézheti ezeket. Ugyanakkor egyfelől nem tudjuk, hogy ki van a számítógép mögött, ki fért hozzá a 4T adatokhoz, és egyáltalán valóban a szülő nyújtja-e be a kérelmet. Másfelől mégiscsak nehezen értelmezhető jogilag, hogy egy polgárjogilag cselekvőképtelen személy (kiskorú) jognyilatkozatot tesz, kérelmet nyújt be, mégpedig azonosított és hiteles módon teszi ezt.
A Polgári Törvénykönyv (PTK) alapján a kérelem megítélése és a jognyilatkozat sorsa nem lehet kétséges. „Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be.” (PTK 2:13. §) „A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata semmis; nevében a törvényes képviselője jár el.” (PTK 2:14.§.)
folytatjuk...
2. rész: Ki szülő? Ki a szülő?
3. rész: Hitelesítés - Azonosított beküldőtől hiteles(ített) irat