Emelkedik a hivatalos iratok kézbesítési díja

Szeptember 1-jétől jelentős áremelésre számíthatnak azok a szervezetek, ahol a hivatalos iratok postai kézbesítése a jellemző: a Magyar Posta Zrt. ugyanis emeli ezen szolgáltatási díjait. Az emeléssel a megtakarítást is nagyobb lehet, ha az érintett szervezet elektronikus kézbesítésre vált.

2021. szeptember 1-jétől emel a Magyar Posta

Augusztus végén érkezett a Magyar Posta Zrt. tájékoztatása a Postai szolgáltatások Általános Szerződési Feltételeinek módosításáról: 2021. szeptember 1-jétől megemelte a hivatalos iratok kézbesítési díját az állami kézbesítő az alábbiak szerint:

A termék/szolgáltatás alapdíja (Ft/db), a szolgáltatás díja mentes az adó alól:

A szolgáltatás díja készpénzzel, a postai szolgáltatóhelyeken elérhető tájékoztatás szerinti munkahelyeken bankkártyával lebonyolított fizetési művelettel, valamint külön írásba foglalt szerződés esetén – az abban rögzített feltételek szerint – átutalással fizethető meg. Címzett általi díjfizetéssel nem adható fel. (A küldemények feladásához elektronikus feladójegyzék kitöltése szükséges.)

Pontosan mi is az a hivatalos irat, mely szolgáltatásra vonatkozik a díjemelés?

Belföldi viszonylatú, az állami vagy önkormányzati szervek, valamint a jogszabályban meghatározott egyéb szervek vagy személyek által – papír alapon, elektronikus adathordozón vagy elektronikus hírközlési hálózat igénybevételével – feladott vagy ilyen módon kézbesített, olyan könyvelt postai küldemény, amelynek feladásához vagy kézbesítéséhez (illetve a kézbesítés megkísérléséhez), vagy azok időpontjához a jogszabály jogkövetkezményt fűz, illetve amely jogszabályban meghatározott határidő számításának alapjául szolgál, továbbá amit jogszabály hivatalos iratnak minősít.

A szolgáltatás díjának megemelése miatt az érintett szervezeteknek még inkább érdemes nagy hangsúlyt helyezni az elektronikus kézbesítésre, amellyel az eddigieknél is jelentősebb költség takarítható meg.

Szerencsére a magánszemélyek közül is egyre többen szeretnének elektronikusan kapcsolatot tartani, és erről nyilatkoznak is a Rendelkezési Nyilvántartásban (RNY). Az RNY lekérdezése kötelező azon szervek számára, akik az E-ügyintézési törvény (az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény) szerint elektronikus ügyintézésre kötelezettek. Ezen szervek eljárásaik során minden esetben kötelesek lekérdezni és figyelembe venni az ügyfél Rendelkezési Nyilvántartásban tett rendelkezéseit.