A jó átmenet könnyít, nem bonyolít - Interjú Hajzer Károllyal a közigazgatás digitalizációjáról
Az egyszerűbb ügyeinket gép intézi majd, és írásos beadványt sem kell készítenünk, elég lesz belemondani egy kamerába, mit szeretnénk. A mesterséges intelligencia közigazgatáson belüli előretöréséről beszélt Hajzer Károly október elején, az IIR Magyarország konferenciáján. Erről és az e-ügyintézés aktualitásairól kérdeztük a Belügyminisztérium informatikai helyettes államtitkárát.
- A KÉR megszüntetéséről megjelent sajtókommentárokra úgy reagált a Belügyminisztérium, hogy jelentősen lecsökkent a papíralapú küldemények száma, ezeket pedig az érintett szervek maguk is át tudják alakítani hiteles elektronikus irattá. Mit mutatnak a számok, hogy áll most a papíralapú és elektronikus küldemények aránya?
Évről évre kevesebb a papíralapú küldemény. 2015-ben indult a KÉR, ami azt eredményezte, hogy nem csak az állampolgárok, de a hivatalok is átálltak az elektronikus módra. Már nem papír alapon küldözgetik egymásnak a levelezést, hanem e-mailen, hivatali kapun vagy iktatórendszereken keresztül. A papíralapú küldemények nagyjából 15-20 %-a maradt meg, ezeket kell szkennelniük és hiteles elektronikus másolattá alakítaniuk a hivataloknak.
2021. augusztus 9-én jelent meg Korm. rendelet és Korm. határozat az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer érkeztető rendszere megszüntetéséről. Az érintett szervek fokozatosan, 4 ütemben válnak ki a szolgáltatásból, 2021 végével teljeskörűen megszűnik a KÉR.
- Hogy állnak az egyes elektronikus ügyintézés biztosítására kötelezett szervezetek a humán kapacitással? Megvan-e az a szakembergárda a szervezeteknél, aki képes a rendszereket összeállítani és működtetni?
Ez egy kihívás. Egyrészt komoly edukációt kell végrehajtanunk, másrészt olyan alkalmazásokat és olyan környezetet kialakítanunk, ami nem igényel extra ismereteket. Akkor jó az átmenet, ha ezzel könnyebbé válik a feladat és nem bonyolultabbá. Én abban bízok, hogy a jelenlegi állomány, ami egyébként iktatórendszereket, iratkezelő rendszereket, szakrendszereket kezel, képes minőséget produkálni és jól alkalmazkodni a digitális átalakuláshoz.
- Az Eüsztv.-be bekerült egy 2020. február 1-jétől hatályos passzus, ami belső elektronizálási kötelezettséget ír elő a szervezetek számára. Várható-e, hogy részletszabályok jelennek meg erről, egyáltalán mennyire teljesül ez a követelmény?
Teljesül, persze van fejlődési lehetőség. Nem hiszem, hogy bárki abban gondolkodna a mai világban, hogy nem e-mailben kommunikál, vagy nem iratkezelő rendszeren, szakrendszeren keresztül. Amikor a nagymama elmegy étterembe, és képes rá, hogy lefényképezze a vacsoráját, majd felrakja a Facebookra, vagy a Londonban élő unokájával minden este Skype-ol, akkor nekem fura megkérdezni a mégiscsak jobban képzett és ebben a miliőben élő közigazgatási szakembertől, hogy tudja-e használni azt a számítógépet. Nincs olyan, hogy valaki nem képes elektronikus térben információt cserélni, mert az körülbelül három percen belül kiderül, és azt mondják neki, hogy bocsánat, nem jó helyen vagy.
- Ezzel kapcsolatban végez vizsgálatokat az Elektronikus Ügyintézési Felügyelet?
Persze, folyamatosan, de azt kell mondjam, hogy ezzel van a legkevesebb probléma. Amivel inkább probléma van, az az adatbiztonság, az adattrezorba való mentés, de hogy az elektronikus térben folyjon az ügyintézés, azzal kevés a probléma. Ami könnyebb, az mégiscsak könnyebb, ami nehezebb, nehezebb: az elektronikus térben folytatott kommunikáció pedig sokkal könnyebb.
- Milyen fejlesztések várhatók a közeljövőben az elektronikus ügyintézési térben?
A közigazgatás igyekszik az állampolgárok nyelvét megismerni. A fülünkkel hallható, beszélt szöveg feldolgozása, használhatósága felé nyitunk hivatalos ügyekben. Ehhez egy mesterséges intelligenciával rendelkező chat robotra van szükség, ami lehetővé teszi, hogy a kimondott szavak értelmezhető kommunikációként indítsanak például egy területfoglalási engedély kérelmet. Módosítjuk az Eüsztv-t, hogy a hangfelismerés és leiratozás, illetve egy Mia nevű chatrobot is bekerüljön a szeüsz-keüsz szolgáltatások közé.
- Mire számít, a következő uniós fejlesztési ciklusban lesz-e forrás az e-közigazgatás fejlesztésére?
Az Unió és a Belügyminisztérium célja is az, hogy a mesterséges intelligenciával támogatott ügyintézés teljesen elterjedjen. Ez nem az ügyintézők helyettesítésére, vagy az ügyintézők által végzett munkafolyamatoknak automatizálására irányul, hanem olyan egyszerű feladatok elvégzésére, amelyeknél a jogszabály lefektette a síneket. Indul valahonnan a vágány, majd megérkezik, közte pedig a mozdony a szabályozó rendszer alapján a tilosnál megáll, a zöldnél elindul. Az ilyen mozdonyra ne kelljen vezető, hadd menjen. Erre a világban számtalan példa van.
